A munkaviszony szabályait a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényben (továbbiakban: Mt.) találjuk. Az Mt. előírásai értelmében a munkaviszony legfontosabb jellemzői a következők:
- munkaszerződés kötésével jön létre
- a munkáltató és a munkavállaló közötti alá-fölérendeltség
- a munkáltató utasítási joggal rendelkezik – ez kiterjed a munkavégzés egészére, annak idejére, végrehajtási módjára is
- a munkáltatónak ellenőrzési joga van a munkavállaló munkavégzése tekintetében, a munkaviszonnyal összefüggő magatartása körében
- a munkavállalónak munkaköre van, mely a munkaszerződés kötelező tartalmi eleme, és az ellátandó feladat jellegét tartalmazza
- a munkát a munkavállaló személyesen köteles ellátni (helyettest nem vehet igénybe)
- a munkáltatót foglalkoztatási kötelezettség terheli – biztosítania kell a munkavégzéshez szükséges feltételeket és eszközöket
- a munkavállalót rendelkezésre állási kötelezettség terheli – munkaidőben munkavégzésre alkalmas állapotban kell a munkáltató rendelkezésére állnia
- munkaszerződés kötelező eleme a munkabér – az elvégzett munkáért járó rendszeres díjazás
A megbízási jogviszony szabályait pedig a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk.) rögzíti. A megbízási jogviszony legfontosabb jellemzői:
- megbízási szerződés alapján
- gondossági kötelem – a megbízott a megbízó által rábízott feladat ellátása érdekében minden tőle elvárhatót megtesz
- képviseleti jog, meghatalmazás
- széleskörű utasítási jog
- a megbízottat tájékoztatási kötelezettség terheli a megbízó kérésére
- megbízási szerződés fontos eleme a megbízási díj
A fent ismertetett szempontok alapján már könnyen el lehet határolni a két jogviszonyt egymástól. Emellett a munkaviszony minősítő jegyeit meghatározó 7001/2005. (MK 170.) FMM-PM együttes irányelv megjelölte az ún. elsődleges és másodlagos minősítő jegyeket. Noha ezt a jogszabályt már hatályon kívül helyezték, de a gyakorlatban ma is alkalmazzák.
Az elsődleges minősítő jegyek önálló fennállása esetén megállapítható a munkaviszony, a másodlagos minősítő jegyek pedig kiegészítik az elsődleges minősítő jegyeket.
Elsődleges minősítő jegyek:
Tevékenység jellege, a feladat munkakörként történő meghatárolása – ellátandó feladat
A munkakör meghatározása munkaviszony esetén érvényesül. A munkakör azoknak a feladatoknak, tevékenységeknek az összességét jelenti, melyeknek ellátására, elvégzésére a munkáltató alkalmazottját kötelezheti. Tehát a munkavállaló nem egy ügyet gondoz, nem egy konkrét feladat ellátására, vagy munkavégzéssel elérhető eredmény teljesítésére szerződik, hanem a munkavállaló egy adott munkakör folyamatos ellátására szerződik.
Ezzel szemben a megbízásnál a feladat ellátása általában egy adott munka elvégzésére irányul, illetve rendszertelenül jelentkező, de behatárolható időtartamra szóló tevékenységként jelentkezik. Azaz a megbízási szerződések általában egy-egy konkrét feladatra, munkára szólnak.
Tehát abban az esetben, ha a megbízási szerződésben foglalt egyedi ügyek, feladatok ténylegesen egy adott munkakör betöltésére irányulnak, akkor a felek között munkaszerződés jön létre.
Személyes munkavégzési kötelezettség:
A Mt. rögzíti, hogy a munkavállaló köteles munkáját személyesen, az általában elvárható szakértelemmel és gondossággal, a munkájára vonatkozó szabályok, előírások, utasítások és szokások szerint végezni. Ez azt jelenti tehát, hogy a munkaviszonyban a személyes munkavégzés érvényesül, így a munkavállalót nem helyettesítheti a munkavégzése során például a rokona vagy egy másik, általa felkért személy.
Ezzel szemben a megbízási szerződés alapján a feladat ellátására nem csak személyesen a megbízott jogosult, így a megbízásban vállalt feladat ellátására más személy igénybevételével is sor kerülhet. Amit meg kell jegyezni, hogy ha a helyettes állításáról nem a megbízott, hanem a megbízó gondoskodik, akkor ez a munkaviszony fennállását alátámasztó körülmény lehet.
Foglalkoztatási – rendelkezésre állási kötelezettség:
Az Mt. rögzíti, hogy a munkáltató köteles a munkavállalót a munkaszerződés és a munkaviszonyra vonatkozó szabályok szerint foglalkoztatni, továbbá –a felek eltérő megállapodása hiányában– a munkavégzéshez szükséges feltételeket biztosítani. Ugyanakkor az Mt. a munkavállalónak előírja, hogy köteles a munkáltató által előírt helyen és időben munkára képes állapotban megjelenni, és munkaideje alatt –munkavégzés céljából, munkára képes állapotban– a munkáltató rendelkezésre állni.
A megbízásnál a Ptk. a fenti kötelezettségek egyikét sem nevesíti. A megbízásnál a meghatározó elem, hogy a megbízási szerződés alapján a szerződésben foglalt szolgáltatás megvalósuljon, illetve a megbízási szerződésben foglalt feladat ellátására sor kerüljön.
Alá-fölérendeltségi viszony:
A munkaviszonyban szigorú alá-fölérendeltségi viszony érvényesül a munkáltató és a munkavállaló között.
Ezzel szemben a megbízásnál a megbízó és a megbízott között a mellérendeltség dominál.
Másodlagos minősítő jegyek:
Az Mt. úgy rendelkezik, hogy a munkavállaló a munkáltató utasítása szerint köteles a munkát végezni.
Két olyan esetet különít el az Mt., amikor a munkavállaló megtagadhatja, illetve meg kell tagadnia a munkáltató utasításának a végrehajtását. Ha a munkavállaló olyan utasítást kap, amelynek a végrehajtása
- munkaviszonyra vonatkozó szabályba (azaz jogszabályba) ütközik, vagy
- a munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné,
akkor a munkavállaló megtagadhatja az utasítás végrehajtását.
A megbízás esetén a Ptk. úgy rendelkezik, hogy a megbízott köteles a megbízó utasításait követni. A megbízott a megbízó utasításától akkor térhet el, ha ezt a megbízó érdeke feltétlenül megköveteli, és a megbízó előzetes értesítésére már nincs mód. Ilyen esetben a megbízót késedelem nélkül értesíteni kell. Ha a megbízó célszerűtlen vagy szakszerűtlen utasítást ad, akkor a megbízott köteles a megbízót erre figyelmeztetni. Ha a megbízó a figyelmeztetés ellenére utasítását fenntartja, a megbízott a szerződéstől elállhat, illetve a szerződést felmondhatja, vagy a feladatot a megbízó utasításai szerint, a megbízó kockázatára elláthatja. Hasonlóan az Mt. szabályához, meg kell tagadnia a megbízottnak az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása jogszabály vagy hatósági határozat megsértésére vezetne, vagy veszélyeztetné mások személyét vagy vagyonát.
Csak a megbízásra –azaz a munkaviszonyra nem– jellemző szabály, hogy a megbízó köteles megtéríteni az utasítás teljesítésével kapcsolatban felmerült költségeket, továbbá a megbízott az utasítás teljesítését megfelelő biztosíték adásához kötheti, és ha a megbízó nem ad megfelelő biztosítékot, a megbízott az utasítás teljesítését megtagadhatja.
Munkavégzés időtartama, munkaidő-beosztás
Munkaviszonyról van szó, ha a munkavégzés időtartamát, a munkarendet, a munkaidő-beosztást a munkáltató határozza meg. Vállalkozási és megbízási jogviszony esetében azonban a feladat elvégzésének kizárólag a határidejét, vagy teljesítési rész-határidőket állapíthat meg a megbízó, azt azonban nem határozhatja meg, hogy a megbízott vagy a vállalkozó minden nap reggel 8-tól délután 4-ig dolgozzon az általa adott feladattal. A megbízási jelleget nem érinti, ha a felek meghatározzák, hogy egy adott feladatot kizárólag a megbízó által adott időpontban lehet teljesíteni (például egy ügyvédnek a szerda reggel 9-kor kezdődő tárgyaláson meg kell jelennie).
Fontos azonban tudni, hogy önmagában a munkavégzés időtartamának meghatározása vagy annak hiánya alapján még nem lehet pontosan meghatározni, hogy munkaviszonyról vagy megbízásról van-e szó. Munkaviszonyban is lehetséges ugyanis például távmunka, bedolgozás, illetve rugalmas munkaidő, amikor egy adott időszakra kell meghatározott munkaórát ledolgozni, azonban ennek időbeli elosztását a munkavállaló határozhatja meg.
Munkavégzés helye
A munkaszerződés kötelező tartalmi eleme a munkavégzés helyének meghatározása, ez általában a munkáltató székhelye vagy telephelye. Megbízási és vállalkozási szerződések esetén ugyanakkor a munkavégzés helyét a feladat jellege indokolja, ilyenkor tehát a célszerűség dominál. Ha azonban olyan feladatot kapunk a főnökünktől, amelyet akár otthon is elláthatnánk –például adatrögzítés egy táblázatba–, azonban az fel sem merül, hogy emiatt otthon maradjunk, valószínűsíthetjük, hogy munkaviszonyban dolgozunk.
Munka díjazása
Munkaviszonyban –ha a munkavállaló teljes munkaidőben dolgozik– akkor legalább a minimálbért, míg szakképzettséget igénylő tevékenység esetén a garantált bérminimumot el kell érnie a díjazásának. Ha a foglalkoztatásra részmunkaidőben kerül sor, akkor ez a minimális munkabér a munkaidő arányában csökkenhet. Ugyancsak a munkaviszonyban érvényesül, hogy adott munkavégzéskor pl: túlóra, éjszakai munkavégzés, többműszakban vagy pihenőnapon történő foglalkoztatás esetén pótlékot kell fizetni a munkavállaló részére.
Ezzel szemben a megbízási szerződésnél a díjazásról a felek szabadon állapodnak meg, így a megbízásban keretében dolgozó személy akár díjazás nélkül is végezheti a tevékenységét. Meg kell említeni, hogy ha a megbízott a feladat ellátását ingyenesen vállalja, a megbízó köteles a megbízott költségeit megtéríteni. Megbízás esetén a díjazás a ténylegesen elvégzett feladathoz kapcsolódik, és tipikusan egyszeri díjként jelenik meg. Természetesen tartós megbízás esetén az elvégzett munka díjazása rendszeres lehet.
Munkáltató munkaeszközeinek, erőforrásainak használata
A munkavállaló általában nem köteles arra, hogy a saját tulajdonában álló eszközökkel végezzen munkát, neki mindössze annyi a dolga, hogy munkakezdésre odaérjen, és elvégezze a feladatot, ami rá van bízva. Ezzel szemben megbízási, illetve vállalkozási jogviszonyban a megbízott vagy a vállalkozó általában a saját eszközeivel dolgozik, sőt, egyes esetekben éppen ezeknek a professzionális eszközöknek a megléte indokolja a megbízást (például egy lakás energetikai jellemzőinek felméréséhez szakembert kell megbízni, ugyanis laikusként nem egyszerű csupán bemenni egy boltba és ott megvásárolni a szükséges gépeket).
Biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosítása a munkáltató által
Írásbeliség
A szerződéseket mindig tartalmuk, és nem elnevezésük szerint kell elbírálni.
Az Mt. tehát szigorú, kötelezően alkalmazandó szabályokat határoz meg a munkaviszonyban történő foglalkoztatásra. Ennek keretébe tartozik többek között, hogy a munkaviszonyra vonatkozó munkaszerződést írásba kell foglalni és ezen szerződésnek tartalmaznia kell többek között a munkavállaló személyi alapbérét, és munkakörét.
A megbízási szerződést –szemben a munkaviszonnyal– nem kötelező írásba foglalni. A megbízási szerződés keretében a megbízott akár ingyenesen is vállalhatja a megbízó által rábízott feladat ellátását, de ez esetben Ptk. úgy rendelkezik, hogy a megbízó köteles a megbízott költségeit megtéríteni.
Életkorból adódó kötöttség:
Munkavállaló az lehet, aki a tizenhatodik életévét betöltötte. Ettől eltérően munkavállaló lehet –az iskolai szünet alatt– az a tizenötödik életévét betöltött tanuló, aki nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytat, illetve gyámhatóságnak való előzetes bejelentés alapján a jogszabályban meghatározott kulturális, művészeti, sport-, hirdetési tevékenység keretében a tizenhatodik életévét be nem töltött személy is foglalkoztatható.
Ugyanakkor megbízási szerződés esetén nem érvényesül a munkaviszonynál előírt életkorbeli kötöttség.
További elhatárolás a munkaviszony és a megbízási jogviszony között a biztosítási jogviszony alapján értelmezhető. A munkaviszony –kivéve a saját jogú nyugdíjasnak minősülő személy által létesített Mt. szerinti munkaviszonyt– a 2019. évi CXXII. törvényben (továbbiakban: Tbj.) foglalt biztosítási jogviszonyt keletkeztet. A munkaviszony, mint biztosítási jogviszony, annak létrejötte napjától annak megszűnése, illetve megszüntetésének napjáig tart. A munkaviszony kezdetét a munkaszerződés tartalmazza, ennek hiányában a munkaszerződés aláírását követő nappal jön létre a munkaviszony. Azaz, ha a munkaviszony kezdete nincs megjelölve a szerződésben, de a munkaszerződést felek október 24-én írták alá, akkor a munkaviszony kezdete október 25-e lesz. A munkaviszonyt, mint biztosítási jogviszonyt –a munkavégzés megkezdése előtt– be kell jelenteni az adóhivatal felé a ’T1041-es nyomtatványon.
Ezzel szemben a megbízási szerződésnél csak akkor jön létre a biztosítási jogviszony, ha ezen tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelem eléri a minimálbér 30 %-át, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét. A megbízási díjból személyi jövedelemadó szabályai szerint általános költségelszámolás alapján 10 % költség kerül levonásra vagy számlákkal igazolva a személyi jövedelemadó szabályai szerint tételes költségek levonására kerülhet sor (maximum a megbízási díj 50 %-áig). Ha a fentiek alapján létrejön a biztosítási jogviszony, akkor azt be kell jelenteni az adóhivatalnak a ’T1041-es nyomtatványon. Ha a biztosítás elbírálására utólag kerül sor, akkor a biztosítási jogviszonyt a ’T1041-es nyomtatványon a biztosítási kötelezettség megállapítását követő napon kell bejelenteni.
Biztosítási jogviszony esetén fizetendő tb közterhek
Ha a nem saját jogú nyugdíjas munkaviszonyban, vagy nem saját jogú nyugdíjas biztosítottként megbízásban tevékenykedik, akkor mindkét biztosítási jogviszonyban a foglalkoztatott az szja előlegen túl megfizeti a 18,5 %-os mértékű társadalombiztosítási járulékot, és a foglalkoztató megfizeti a 13 %-os mértékű szociális hozzájárulási adót.
Azok, akik nem saját jogú nyugdíjasként (azaz nem öregségi nyugellátásban részesülő vagy nem 40 éves jogosultsági idővel rendelkező nyugdíjas nő) a Tbj. törvény szerinti munkaviszonyban dolgoznak, a társadalombiztosítási járulékot havonta legalább a minimálbér 30 %-ából (alsó határ) fizetik meg. Ez azt jelenti, hogy a legalább a minimálbér 30 %-ából kell megfizetni a társadalombiztosítási járulékot akkor is, ha részmunkaidős foglalkoztatás kapcsán ennél alacsonyabb a munkabér. Ez esetben a tényleges bér és a minimális alap közötti különbözet után a társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettség a munkáltatót terheli, de a társadalombiztosítási ellátások (pl: táppénz, csed, gyed) számítási szabályainak alkalmazása során úgy kell tekinteni ezt a munkáltatói befizetést, mintha azt a biztosított személy teljesítette volna.
Amennyiben a megbízási szerződés egy munkaszerződést leplez, akkor színlelt szerződésről beszélhetünk. Ilyen lehet például, ha a megbízási szerződés alapján dolgozó személy a cég ügyfélszolgálatán dolgozik kötött munkaidőben, reggel 8-tól 16.30-ig, és munkavégzése során a cég eszközeit, annak informatikai adatbázisait használja oly módon, hogy ha túlórázik, akkor ezért bérpótlékra jogosult, továbbá munkavégzése alapján még szabadságot is kap, akkor biztos, hogy a megbízási szerződés munkaszerződést leplez.
Ebben az esetben nem csak az a probléma, hogy a munkavégzésre nem a megfelelő jogviszonyban került sor, hanem az is gondot jelent, hogy a közteherfizetés csökkentett alapokból történt, azaz kevesebb közteher került befizetésre, mint munkaviszonyban.
Valamint azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a színlelt szerződés a foglalkoztatott jogait is sérti, hiszen például
- a munkaszerződés munkáltató általi felmondására csak adott körülmények mellett kerülhet sor, szemben a megbízással, ahol ilyen kötöttség nem érvényesül;
- a munkavállaló keresőképtelensége esetén, éves szinten 15 munkanap betegszabadság is jár (amelynek idejére a táppénznél magasabb összegű kifizetés illeti meg a munkavállalót), ugyanakkor a megbízott nem jogosult betegszabadságra stb.
Meg kell még azt is említeni, hogy a színlelt szerződés esetén az ellenőrző hatóság bírságot szabhat ki, amelynek mértéke a jogellenes állapot időtartamától, annak gyakoriságától, az érintett dolgozók számától, és a meg nem fizetett közterhek mértékétől is függ.
Legvégül pedig ne felejtsük el, hogy ha a foglalkoztatás alá-, fölérendeltségben, a munkáltató széleskörű utasítási joga mellett történik, azt munkaviszonynak kell tekinteni, akkor is, ha a felek jogviszonyukat megbízási, vállalkozási, vagy más, az önálló munkavégzésnek keretet adó jogviszonynak tekintették.