Blogkategóriák:
2026-ban a cégautóadó havi tételei emelkednek (valorizáció, azaz inflációkövető kiigazítás miatt). A NAV már közzétette a 2026. évi (valorizált) havi mértékeket.
2026-ban a „klasszikus” járulékmértékek alaplogikája nem borul fel, viszont három olyan pont van, ami a könyvelés–bérszámfejtés napi rutinját tényleg érinti
Az alanyi adómentesség (AAM) lényege röviden: nem számít fel áfát a belföldi értékesítéseinél/szolgáltatásainál, cserébe nem is vonhatja le a beszerzéseit terhelő áfát. Sok kisvállalkozónál ez adminisztrációban és árazásban is nagy könnyítés – de csak akkor, ha a kereteket és a „buktatókat” jól kezeli.
2026-tól több ponton is kedvezőbb (és egyszerűbb) lett az átalányadózás az Szja tv. szerinti egyéni vállalkozóknak. A legfontosabb újdonságok: nő az általános költséghányad, emelkednek a minimálbérhez kötött határok, könnyebb lehet az alanyi áfamentesség, és változik a szocho minimumalap + a bevallási ritmus.
Bérsávok: feljebb csúszik a „padló”: A legalacsonyabb kötelező bérszint magasabb lesz, ezért tipikusan: több munkakör beleütközik a minimálbérbe/bérminimumba (különösen, ha eddig „kicsivel felette” voltak),
A minimálbérrel együtt a garantált bérminimum is emelkedik (szakképzettséget / középfokú végzettséget igénylő munkakörben).
A minimálbér emelése minden évben „dominohatást” indít: nemcsak azok bérét érinti, akik ténylegesen minimálbéren vannak, hanem a bérsávokat, a bérfeszültséget, sok pótlék/óradíj számítását és a cég bértervezését is.
2026. január 1-jétől a jól ismert „rózsaszín TB-kiskönyv” (hivatalos nevén: Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról) kivezetésre kerül, és helyét az elektronikus TB-kiskönyv, az e-TB kiskönyv veszi át. Ezt a változást a 2025. évi XXXIV. törvény és az ahhoz kapcsolódó rendeletmódosítások vezetik be.
Adómentes az átalányadózó egyéni vállalkozó e tevékenységéből származó átalányban megállapított jövedelmének az éves minimálbér felét meg nem haladó része. Ez az adómentes jövedelem 2025-ben 1.744.800,-forint.
A gazdasági szervezeteknek a változás következményeként kötelezően megváltozik a főtevékenységi kódjuk. Ezzel azonban jellemzően nem lesz dolguk a szervezeteknek, mivel a KSH beállítja az új TEÁOR (Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere) szerinti főtevékenység kódokat, és azokat átadja a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV), valamint a Magyar Államkincstárnak. 2025. január 31-étől minden nyilvántartás már az új TEÁOR’25 szerinti főtevékenység kódokat tartalmazza.
2025. 07. 01-től él majd az a szabály, mely szerint a munkavállaló idénymunkára és alkalmi munkára létesített munkaviszonya a naptári évben max. 120 nap lehet. Tehát a 120 napot nem munkáltatónként kell figyelembe venni, hanem munkavállalónként.
A számviteli törvény (Szt.) 165. paragrafusának (2) bekezdése alapján a számviteli (könyvviteli) nyilvántartásokba csak szabályszerűen kiállított bizonylat alapján szabad adatokat bejegyezni. Szabályszerű az a bizonylat, amely az adott gazdasági műveletre (eseményre) vonatkozóan a könyvvitelben rögzítendő és a más jogszabályban előírt adatokat a valóságnak megfelelően, hiánytalanul tartalmazza, megfelel az Szt. 167. paragrafusában a bizonylat általános alaki és tartalmi követelményeiként előírtaknak, és amelyet – hiba esetén – az előírásoknak megfelelően javítottak.
2023. november 16-tól adómentes a közvetlenül a borászattól (borászati üzemengedélyes) vásárolt, palackozott, oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott bor, borászati termék (bor, pezsgő, gyöngyözőbor, habzóbor, likőrbor, stb.) juttatása, ha arra:
A munkaviszony szabályait a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényben (továbbiakban: Mt.) találjuk. Az Mt. előírásai értelmében a munkaviszony legfontosabb jellemzői a következők:
Az év vége közeledtével felmerülhet a kérdés, hogy mi a teendő abban az esetben, ha a munkavállalónak elfogyott az éves szabadsága, vagy éppen abban az esetben, ha túl sok szabadsága halmozódna fel év végén. Nézzük, mit tehet a munkáltató!
